Általános műszaki kérdések

Általános kérdések

1. Mi a teendő épületrész csatlakozása esetén

Több tulajdonossal rendelkező épületben egy épületrész, lakás, üzlet, stb. távhőszolgáltatásra történő csatlakozása esetén az alábbi dokumentumokat szükséges társaságuknak eljuttatni:

  • közös képviselői nyilatkozat, amelyben a lakóközösség hozzájárul az adott épületrész távhőszolgáltatásra történő csatlakozásához;
  • arra jogosult épületgépész tervező által készített kiviteli tervdokumentációt 3 példányban, amelyben látható, hogy hol és milyen módon tervezik az épület fűtési és vagy használati melegvíz rendszerére történő csatlakozást, a csatlakozási pont(ok) kialakítását, továbbá hogy az épületrészben hol és milyen teljesítményű radiátorokat egyéb szerelvényeket terveznek felszerelni;
  • Fontos, hogy a tervezőnek a csatlakozási pont meghatározásakor figyelembe kell vennie a lekötési pont hőszállítási értékét valamint a tervezett radiátorok teljesítményét;
  • Társaságunk a beadott terveket véleményezi és szükség esetén javaslatokat tesz a megvalósítás műszaki tartalmának módosítására vagy kiegészítésére, pozitív elbírálás esetén pedig hozzájárul a kivitelezés lebonyolításához;
  • A kiviteli tervdokumentációt, valamint a csatlakoztatás munkálatait a tulajdonosnak kell saját költségén elkészíttetnie;
  • Kivitelezést követően a munkálatok befejezését írásban be kell jelenteniük társaságunknak, mellékelve a kivitelező nyilatkozatát a csatlakozás (véleményezett) terv szerinti megvalósulásáról;
  • Az elkészült kivitelezést társaságunk a helyszínen ellenőrzi és az új hővételezési helyre vonatkozó csatlakozási jegyzőkönyvet elkészíti;
  • Munkatársaink ezt követően elvégzik a helyiség légtérfelmérését, amely alapján az épületrész fűtött légtérfogata, mint alapadat bekerül a számlázási rendünkbe;
  • Végezetül az épület képviselőjének személyes ügyfélszolgálatunkon módosítania kell az épületre vonatkozó Általános Közszolgáltatási Szerződést a fentebb említett légtérfogati adatok módosulása és az új hővételezési hely nyilvántartásba kerülése érdekében.

Amennyiben a tervezett csatlakozás kivitelezéséhez még nem rendelkezik szerelővel úgy annak elvégzését térítéses szervízszolgáltatásunk keretén belül társaságunktól is megrendelhetik.

 

2. Mit kell tudni a felújított, illetve fűtéskorszerűsített épületekről?

A 2005. évi XVIII. számú távhőszolgáltatásról szóló törvény értelmében az épületek fűtési rendszere leegyszerűsítve két részből áll. Az egyik rész a hőközpont, amely társaságunk, a másik a hőközponton túli rész (szekunder, vagy felhasználói oldal), amely a lakóközösség tulajdonában és kezelésében áll.

Az épületek fűtési rendszerének felhasználói (szekunder) oldalának karbantartása, megfelelően beszabályozott, üzemkész állapotban tartása a lakóközösség feladata. Társaságunk csak akkor tud megfelelő minőségű távhőszolgáltatást nyújtani, ha a fogyasztói hálózat megfelelően üzemeltetett, egységes és karbantartott. A fogyasztói hálózat hibáiért az esetleges szabálytalan szerelésekért és az ezekből adódó szolgáltatási elégtelenségekért - így például a felhasználói oldalon jelentkező alulfűtöttségért és légtelenítési problémákért - társaságunk nem vállal felelősséget.

Egy adott épület fűtési rendszere a ház egészét tekintve egységes szerkezet, amelyben a hő- és áramlástechnikai jellemzőket mérnöki számítások alapján épületgépész mérnök tervezte. Egy lakás fűtési hálózata sem hidraulikailag, sem hőtechnikailag nem önálló egység, mert szerves része az épület szekunder hálózatának. Ebből kifolyólag, ha a rendszer bármelyik része átalakításra kerül, az hatással lesz a többi rész működésére, ezért az átalakítást épületgépész tervezővel előzetesen meg kell terveztetnie.

A gondosan megtervezett korszerűsítés a teljes épület szintjén minden esetben hőenergia megtakarítást eredményez. Ez a megtakarítás viszont nem mindig jelenik meg minden fogyasztó, díjfizető számláján. Ennek több oka is lehet:

Hőfelhasználást befolyásoló tényező az épület fizikai adottsága.

1. Épület tájolása, illetve a lakás elhelyezkedése az épületben

Költségosztók esetében a 2011. szeptember 1-jétől kötelezően alkalmazandó korrekciós tényezőket a 157/2005(VII.15) Kormányrendelet 6. melléklete tartalmazza, az új szerződésekre vonatkozóan.


2. Nyílászárók minősége

A fűtési rendszer korszerűsítésével – bár ez az épület összes hőfogyasztásának csökkenésével jár –, egyes épületrészek, lakások hőfelhasználása növekedhet. Ennek több oka is lehet:

  • a lakók komfortérzete magasabb helyiséghőmérsékletet kíván;
  • a korábbiaknak megfelelően résnyire nyitva hagyott nyílászárók;
  • radiátorszelepek megfelelő használatának mellőzése;
  • rossz minőségű nyílászárók.


3. Határoló falak (födém, homlokzat) szigetelése

A nyílászáró cseréje önmagában is a hőenergia-felhasználás csökkenését eredményezi, de a panelépületek panelhézagjainak újratömítése is a fűtési költségek csökkenésével jár. A külső határoló felületek utólagos hőszigetelése, a nyílászárók cseréje magasabb beruházási költséget jelent, de ez a beruházás nagyobb hőenergia-megtakarítást eredményez.
A várható megtakarítás – az elvégzett beruházástól függően – a tapasztalatok alapján 10-40 % körüli.

 

Második fontos tényező a szerelés, a kivitelezés szakszerűsége.

Egycsöves fűtési rendszer esetében

    • kis ellenállású, nagy áteresztő képességű radiátor szelepet;
    • alsó elzárónak gömbcsapot;
    • megfelelő méretű átkötő-szakasz meglétét vagy kiépítését;
    • kis ellenállású, nagy vízterű fűtőtestet igényel.

Kétcsöves fűtési rendszer esetében

    • felső elzárónak nagy ellenállású, kis áteresztő képességű, kettős beállítású radiátorszelepet;
    • alsó elzárónak torlót igényel a beszabályozhatóság érdekében;
    • A termosztatikus radiátorszelep érzékelő feje az előírt módon kerüljön felszerelésre. Javasolt beépítési mód elsősorban a vízszintes, másodsorban a fejjel lefelé állás. Ügyelni kell arra is, hogy működés közben a termosztatikus fej körül áramló levegőt ne akadályozza se bútor, se függöny;
    • A fűtőtestek bekötő-vezetéki méretének csökkentése fűtési és/vagy zajpanaszt okozhat.

Jó tudni:

Ha két egymás melletti lakásban azonos szelepállítás mellett a hőfelhasználás jelentős eltérést mutat, annak oka lehet:

  • a nem megfelelő strangszabályozás, folyamatos szellőztetés, a véletlenszerűen nyitva felejtett, esetleg cserére, szigetelésre szoruló nyílászáró okozhat hőfogyasztás-növekedést az érintett lakásokban;
  • „Elzárt" radiátorszelep mellett is lesz hőfelhasználás az adott lakásban, hiszen a radiátoron kívül a lakáson átmenő függőleges vezetékek is adnak le hőt. A költségosztók kiértékelésénél figyelembe kell venni a 157/2005(VII.15) Kormányrendelet 6. mellékletében leírtakat;
  • Havonta, az adott időszak hőközpontban mért hőenergia-fogyasztását számlázzuk díjfizetőink felé.

 

3. Mi a teendő fűtési vagy melegvíz probléma esetén általánosságban? 

Első lépésként, amennyiben a fűtési- vagy melegvíz szolgáltatással kapcsolatos minőségi problémát (hideg, meleg, zajos, stb.) tapasztal a lakásában - tekintve, hogy az épületek fűtési és melegvíz hálózata a ház egészét tekintve egységes szerkezet -, érdemes a közös képviselővel/képviselettel felvenni a kapcsolatot.

Fontos ez azért is, mert lehet, hogy a problémát már más tulajdonos is jelezte, esetleg a képviselet tud annak eredetéről, elhárításáról már intézkedett.

Fentiekből adódóan, amennyiben az épületben a távhőszolgáltatással kapcsolatos műszaki problémát tapasztalnak, a szükséges intézkedés megtétele érdekében, szíveskedjenek épületük képviselőjéhez fordulni.

Helyi, azaz csak az Ön ingatlanát érintő fűtési- és melegvíz probléma esetén műszaki hibabejelentését telefonos ügyfélszolgálatunkon (06-1-700-7000-es telefonszám 1-es menüpont) vagy internetes ügyfélszolgálatunkon (http://www.fotav.hu/lakossagi-ugyfelek/ugyfelszolgalat/ugyintezes-interneten/) keresztül kezdeményezheti. A bejelentés során azonban az esetleges kiszállási díj felszámításával kapcsolatos feltételeket szükséges elfogadnia a megrendelőnek.

 

4. A fűtési hőfelhasználást miért nem a lakásokban mérik?

A távfűtött épületek többségében a már meglévő épületfűtési hálózatok kialakítása nem teszi lehetővé a lakásonkénti hőmennyiségmérést. A rendszer átalakítása pedig rendkívül költséges, ugyanis a lakásonkénti hőmennyiségmérés feltétele akkor biztosított, ha a távhő mennyiségének hiteles mérésére alkalmas mérőeszköz (lakáshőközpont) felszerelését, valamint a fűtési és melegvíz ellátó rendszer - amely a felhasználói közösség tulajdona - ehhez szükséges átalakítását a tulajdonosi közösség saját költségén, az épület valamennyi épületrészében (lakásban és nem lakás céljára szolgáló helyiségében) megvalósítja. Az egyedi méréssel kapcsolatosan a felhasználói (tulajdonosi) közösség határozata alapján szintén a közös képviselet járhat el társaságunknál. Az egyedi mérés - mivel megvalósítása nagy költséggel járó beruházás - a távfűtött épületek körében nem elterjedt.

 

Fűtéssel kapcsolatos műszaki kérdések

1. Mik a teendők radiátorcsere esetén?

Egy adott ingatlan fűtési rendszere a ház egészét tekintve egységes szerkezet, amelyben a hő- és áramlástechnikai jellemzőket mérnöki számítások alapján épületgépész mérnök tervezte. Emiatt, ha a rendszer bármelyik része átalakításra kerül, az hatással lesz a többi rész működésére.

Új radiátor kiválasztása

Nem közömbös, hogy milyen anyagú - acéllemez, alumínium - fűtőtestet választ.

Ha a ház alumínium, pl. Radal típusú radiátorokkal felszerelt, abban az esetben nem jó, ha a fogyasztó lakásába acél alapanyagú lemezradiátor kerül felszerelésre, mert a két különböző anyagú radiátor között a víz közvetítésével elektrolízis, belső korrózió jön létre és ez általában az újonnan felszerelt radiátor lyukadásához vezet.  Előfordult, hogy ez az állapot 3 éven belül bekövetkezett, azaz kilyukadt az acéllemez radiátor.

Ennek a folyamatnak a fordítottja is megtörténhet. Az elektrolízis folyamán a rendszerben "iszap" keletkezik és az, különböző helyeken lerakódhat a fűtési rendszerben. Sajnos erre a jelenségre nem hívják fel a fogyasztó figyelmét, sőt a fenti hibát fokozza, hogy az új fűtőtestet vörösrézcsővel kötik, növelve ezzel a hibák lehetőségét.

Jó tudni, hogy a beépítendő radiátor hőleadása/hőteljesítménye (kW) nem haladhatja meg a jelenlegi radiátorét. Gyártótól és típustól függetlenül társaságunk csak az eredeti radiátor anyagával és teljesítményével azonos új radiátor felszerelését javasolja, annak érdekében, hogy a felhasználói tulajdonban lévő központi fűtési rendszer továbbra is megfelelően működhessen. A szakszerűtlen beavatkozás, más fogyasztónak (esetleg a ház más részén) fűtési hibát, szélsőséges esetben fűtési elégtelenséget okozhat.

A fűtőtest cserét jelezni szükséges a felhasználói közösségek képviselőjének. A lakás-, illetve az épületrész tulajdonosa a tulajdonosi közösség képviselője felé bejelentési és engedélyezési kötelezettséggel tartozik (alapító okirat).

Bár a fűtőtest (nem minden esetben) a fogyasztó tulajdona, ugyanakkor része egy osztatlan tulajdonnak (fűtési rendszernek) és az abba történő beavatkozás minden felhasználót érint. Egy nagyobb hőleadó felszerelése csak valakinek (valakiknek) a rovására történhet, hiszen a szabálytalanul eljáró fogyasztó valakinek (valakiknek) a kárára vesz ki több "meleget" a közösből. A szakszerűtlen beavatkozás fokozott hibalehetőséggel jár az egycsöves fűtéseknél.

Hálózatürítés teendői

Fontos továbbá hogy az épületek fűtési rendszere folyamatosan feltöltött állapotú, így radiátorcsere esetén szükséges a rendszer leürítése, amelyet csak az épület közös képviseletének hozzájárulásával végezhet el társaságunk.

A társaságunk szolgáltatásával ellátott lakóépületekben tehát a fűtési rendszert felhasználói karbantartások, javítások és korszerűsítések céljából csak az épület képviseletének kérésére ürítjük le, amely évente egy alkalommal díjmentes (május 16. – augusztus 15. között). Díjmentes ürítés esetén a fűtési rendszer visszatöltését legkésőbb augusztus 15-ig meg kell rendelni.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az évi egyszeri díjmentes ürítési lehetőség mellett Önnek módjában áll térítésért végzett ürítés megrendelésére is, amit szintén jóvá kell hagyatni képviselőjükkel. A fűtési rendszer ürítésének megrendelő lapját honlapunkról töltheti le, amelyen megtalálhatóak a szolgáltatás esetén alkalmazott díjtételek is, továbbá annak mellékleteiben további fontos információkat találhat.

Az ürítés megrendelését bejelentheti telefonos ügyfélszolgálatunkon a +36 1/700-7000 számon vagy egy rövid regisztrációt követően internetes ügyfélszolgálatunkon is a tervezett munka megkezdése előtt minimum 2 munkanappal. Mindkét esetben a teljes körűen kitöltött és aláírással/aláírásokkal ellátott megrendelőlapot az ürítés helyszínén és napján munkatársunk részére kell átadni, ellenkező esetben az ürítést nem végezzük el, a kiszállási díjtól azonban nem tudunk eltekinteni.

 

2. Mi a teendő, ha túl meleg van az épületrészben, lakásban, illetve az épületben?

Amennyiben csak egy-két helyiségben vagy egy-egy épületrészben, lakásban jelentkezik a probléma, az esetben javasoljuk a lakószobákban található fűtőberendezések szabályozószelepének megfelelő értékekre történő beállítását, amellyel az egyéni igényeknek megfelelően alakítható - csökkenthető vagy növelhető - az adott helység hőmérséklete.

Ha több lakást érint a túlfűtés, de nem az egész épületben tapasztalható, akkor az épület fűtési rendszerének beszabályozása, illetve újraszabályozása szükséges, amelyet csak megfelelő képzettséggel rendelkező szakember végezhet el.

Amennyiben az egész épület túlfűtött akkor központi beavatkozás szükséges. A túlfűtés mértékének meghatározása, azaz, hogy hány °C az eltérés, a lakóközösség képviseletének/képviselőjének a feladata. A mért és az üzemviteli megállapodásban szereplő, megrendelt hőfok közötti eltérést a közösség képviselője vagy (ha van) hőszolgáltatási megbízottja jelezheti társaságunknak. A FŐTÁV Zrt. a bejelentés alapján a hőközponti fűtésintenzitását szabályozó készülék beállításain díjmentesen módosít.

A hőközpontban történő szabályozással csak úgy lehet beavatkozni a fűtöttségbe, hogy mindenütt csökken (vagy növekszik) a hőmérséklet, tehát a csökkentésnek egyes helyeken alulfűtés is lehet a következménye. Ezért ajánljuk a fűtési rendszerek felújítását, korszerűsítését, amellyel elérhető az egyes helyiségek fűtöttségének külön-külön történő szabályozása. Ez a korszerűsítés még az úgynevezett egycsöves, átfolyós rendszerű fűtés (ekkor nincs radiátorszelep beépítve) esetén sem jár aránytalanul nagy költséggel.

A fűtéskorszerűsítés keretében a lakók dönthetik el, hogy milyen szabályozó szelepeket szereltetnek fel a fűtőtestekre, valamint minden csomag tartalma a fűtőtestekre szereheltő termosztatikus radiátorszelep, amelyek automatikusan szabályozzák a szobák hőmérsékletét. Ezen felül szükséges a fűtési rendszer hidraulikai beszabályozása (esetenként strangszabályozó beépítése) is, vagyis annak kialakítása, hogy a fűtőtestekben a megfelelő mennyiségű víz áramoljon át. Enélkül nem lesz megfelelő a szobahőmérséklet.

 

3. Hogyan használjam a termosztatikus fejjel szerelt radiátor szelepeket?

Ha az önök épületének fűtési rendszere éjszakai fűtéscsökkentéssel nem rendelkezik, de Ön igényelné az éjszakai alacsonyabb hőmérsékletet, akkor javasolt a termosztatikus fej 1-2-es jelzéssel alacsonyabb állásba helyezése.

A fűtési idény befejezése után a termosztatikus fejeket legmagasabb állásra (5) kell állítani és a fűtési idény megkezdéséig ebben a helyzetben kell hagyni. Zárt szelepek mellett a fűtési rendszert nem lehet tökéletesen leüríteni, feltöltésekor pedig kilégteleníteni. A fűtési idény megkezdése, a teljes fűtési rendszer kilégtelenedése után (amely pár napot is jelenthet) a szelepfejeket ismét a kívánt állásba lehet (és kell is) tekerni.

 

4. Hogyan működik a fűtőtestekre szerelt költségosztó?

A fűtési költségmegosztók feladata a lakóközösségen belül a fogyasztás, azaz a hőfelhasználás-arányos díjfizetés lehetőségének biztosítása.

Költségosztó készülékek típusai

A korábban elterjedt párologtatós költségmegosztók helyett ma már egyre több közösségben az elektronikus, két érzékelős, távleolvasható készülékek használatosak.

Az elektronikus, jeladós költségosztók legfőbb előnye a nagyobb pontosságon kívül a kényelmes leolvashatóság. Míg a párologtatós elven működő költségosztók esetében a leolvasás nagyobb lakóközösségek esetében több napig is eltarthat, miközben szükségszerűen minden lakásba be kell jutni a leolvasónak, addig a digitális, jeladóval felszerelt költségosztók leolvasása távolról, pl. lépcsőházból pár perc alatt megtörténhet a lakók zavarása és a nehézkes időpont-egyeztetések nélkül.

Működés

Ezek a készülékek két hőérzékelővel rendelkeznek. Az egyik érzékelő a fűtőtest felületi, a másik a radiátor közvetlen környezetében lévő levegő hőmérsékletét méri. Ebből következik, hogy akkor lép működésbe a készülék (regisztrál fogyasztást), ha a radiátor hőmérséklete magasabb a szoba levegőjének hőmérsékleténél.

A műszer által regisztrált és leolvasott értékekből, valamint a radiátorra jellemző teljesítmény adatból határozza meg a költségosztót üzemeltető és leolvasó szakcég a leadott hőmennyiségre vonatkozó arányszámot.

A radiátorok teljesítményének és a hozzá tartozó műszer azonosítójának rögzítése a költségosztó készülékek felszerelésekor történik.

Az épületekben elterjedt költségosztók (a teljesség igénye nélkül) Techem, ISTA, Cardware, Siemens.

A TECHEM márkájú folyadékkristályos költségosztó kijelzőjén három adat felváltva jelenik meg. Az első számsor az aktuális mérőállást jelenti. Fűtési szezonban ez a szám folyamatosan nő a hőfogyasztás függvényében. A következő, amelynél a ceruza jel látható, az előző időszak hőfogyasztására jellemző arányszámot mutatja. A harmadik számsor, amely egy "n" karakterrel kezdődik, a költségmegosztó azonosító száma.

Az ISTA márkájú költségosztóknál a nyomógomb megnyomása után két érték olvasható le a kijelzőn. Az egyik az előző évi hőfogyasztásra jellemző fogyasztási egységszám, a másik pedig az aktuális időszakban a hőfogyasztásra jellemző egységszám, amely a hőfelhasználással arányosan folyamatosan növekszik. Ezen készülékekbe nem programozzák fel a radiátor teljesítményeket, azokat az elszámoló program tárolja. A folyadékkristályos költségosztó kijelzőjén típustól függően különböző információk jelennek meg. Ezekről a költségosztóhoz kapott tájékoztatókon olvashatnak bővebben.

A költségosztók akkor is mérnek, ha a radiátorszelepek „el vannak zárva". Mi ennek az oka?

Mint azt már a radiátorszelepek működésénél jeleztük, a szelepek feladata a szabályzás és nem a zárás, azaz a szelepek nem zárhatók el teljesen. „Elzárt", azaz a legalacsonyabb állásba tekert szelep esetében a szelep fűtési strang (függőleges fűtési vezeték) felöli oldalán magasabb, a radiátor felöli oldalon alacsonyabb vízhőmérséklet van. A szeleptest két oldala között hőáramlás jön létre, amely – ha csak kis mértékben is – megemeli a radiátorban lévő, a keringésből kizárt fűtővíz hőmérsékletét. A leírtak miatt, ha elzárt radiátorszelep mellett is jelentkezik fogyasztási egység a költségosztón, az nem a költségosztó hibája, hanem tényleges, bár nagyon kismértékű hőfogyasztás, amelyet a költségosztó jelez is.

 

5. Mi a teendő radiátorcsere esetén?

Radiátorcsere esetén át kell szereltetni a költségosztót az új fűtőtestre, amelyhez kérje képviselőjén keresztül a költségosztót üzemeltető cég szakemberének közreműködését. Fontos, hogy az átszereléskor az új radiátor teljesítményét is rögzíttetni kell, illetve egy elszámolási időszakon belüli radiátorcsere esetén a leolvasást is el kell végeztetni, amire csak a költségosztót üzemeltető cég munkatársa jogosult.

Mint a neve is tartalmazza, a költségosztó nem egy fizikai mértékegységet mérő műszer, így azok nem is hitelesített, hitelesíthető eszközök, csak alkalmazási engedéllyel kell, hogy rendelkezzenek.

Elszámolás

A költségosztó készülék egységeket regisztrál. Kiértékelésekor összeadják a lakásban található összes költségosztón leolvasott értéket – amelyeket a radiátorokra jellemző adatokkal korrigáltak –, így meghatározható, hogy az adott lakásban az adott időszakban hány egység volt a fogyasztás. Ezek után az adott lakóházban (fűtési rendszeren belül) található összes épületrész (lakás/üzlet) fogyasztási egységét összegzik, így megállapítható, hogy hány egység fogyott az egész épületben az adott időszakban. Ebből számolják ki arányosítással (% számítás) az egyes lakásokra jutó díjszétosztási arányt, korrigálva a 157/2005(VII.15) Kormányrendelet 6. mellékletében előírt, az egyes helyiségekre adható korrekciós tényezőkkel és a fűtött légköbméterrel a felhasználói közösség által meghatározott mértékben.

Így mutatható ki, hogy az adott lakás hőfogyasztása hány százaléka az egész ház hőfogyasztásának. A leírtakból következik, hogy az adott időszakban egy egység csak utólag, a fenti módszerrel forintosítható.

Okos-mérés

A felszerelt költségosztók – kiegészítő adatgyűjtők, adattovábbítók telepítésével – általában alkalmasak a havi leolvasásra, adattovábbításra. A havi leolvasással, adattovábbítással minden hónapban a fogyasztásarányos hődíjfizetés elérhetővé válik, nincs szükség utólagos elszámolásra.
A havi leolvasás lehetőségéről, költségeiről érdeklődjön a költségosztót üzemeltető cégnél.

 

6. Mi a teendőm ha a fűtőtestből csobogás és bugyborékoló/csörgő zaj hallatszik?

A csordogáló zajhatások azt jelentik, hogy a fűtőtestekbe és csatlakozó vezetékeikbe levegő szorult. Ilyen esetben javasoljuk, hogy teljesen nyissa ki a radiátor szelepet (5-ös állásba), annak érdekében, hogy a levegő távozhasson a radiátorból és a fűtési rendszerből a központi légtelenítőn keresztül. Amennyiben ez nem oldja meg a problémát, kérje szakember segítségét a fűtőtest légtelenítéséhez.

 

7. Lezárt radiátorszelep esetén miért nem hűl ki teljesen a fűtőtest?

Megtörténhet, hogy a szelepülés alá szennyeződés kerül, ami miatt lezártnak vélt szelep esetén is átfolyik a fűtővíz és a radiátor tovább melegszik. Próbálja meg a szelepet teljesen kinyitni és elzárni 2-3-szor gyorsan egymás után. Ha ez nem vezet eredményre, akkor a szelep tisztítása érdekében kérje szakember segítségét.

Könnyen előfordulhat az is, hogy az ablak hézagain (szigetelés hiánya miatt), vagy nyitva felejtett ablakon beáramló hideg levegő kényszeríti nyitásra a termosztatikus szelepet, amely többlet hőfogyasztást eredményezhet, amit (ha van, akkor) költségmegosztójuk is regisztrál. A termosztatikus szelepfej csak akkor zárja le a szelepet, ha a beállított értéknél magasabb a helyiség hőmérséklete. Állandóan hideg levegőt érzékelő termosztatikus fej folyamatos nyitásra készteti a szelepet.

 

8. Hogyan történik a fűtési hőmennyiségek felosztása?

A fűtési hőmennyiség felosztása történhet

  • az egyes épületrészek (lakások, nem lakás célú fűtött helyiségek) légtérfogata alapján;
  • a fűtési költségosztók adatai alapján, ez esetben egy korábbi időszak fűtési hőfelhasználása alapján meghatározott arányokkal számlázzuk a fűtési hődíjat;

Amennyiben adottak az ún. okosmérés feltételei (a fűtési költségosztók hónap utolsó napján történő online leolvasott adatai alapján meghatározott arányokkal), megvalósul lakásonként havonta - mindig tárgyhóra vonatkozóan - a leolvasott fűtési hőfogyasztásnak megfelelő elszámolás.

A fentiek alapján a Lakóközösségen múlik, hogy a fenti lehetőségek közül a díjfelosztás melyik módját választják. A díjfelosztásról a Díjrendelet alapján a közös képviselet/képviselő jogosult rendelkezni társaságunknál.

 

9. Mi az, amit az épületek fűtési rendszeréről tudni érdemes?

Termosztatikus radiátorszelepek

A radiátorra felszerelt termosztatikus radiátorszelep segítségével lehetősége nyílik minden egyes helyiségben az Ön által igényelt belső hőmérséklet beállítására és a rövidebb-hosszabb ideig használaton kívüli helyiség hőmérsékletének csökkentésére.

A termosztátfejek a helyiség hőmérsékletének állandó értéken való tartásánál figyelembe veszik a belső vagy külső energiaforrások miatt a helyiséget érő hőnyereséget, amivel a túlfűtés elkerülhető. Például: ha a napsugárzás hatására emelkedik a helyiség hőmérséklete, akkor ezt érzékelve a radiátorszelepen lévő termofej elzárja vagy csökkenti a fűtőtesten átáramló vízmennyiséget, ezzel egy időben természetesen csökken a radiátor felületi hőmérséklete, amely esetenként teljesen hideggé, azaz az emberi test hőmérsékleténél alacsonyabb hőmérsékletűvé, de maximum szobahőmérsékletűvé is válhat. Amennyiben a radiátor hideg, az azt jelenti, hogy a helyiség hőmérséklete már elérte a termofejen beállított értéket, a termosztatikus szelep lezárta a radiátoron átáramló fűtővíz útját, a radiátoron nincs vagy csak minimális hőleadás történik. Csökkenő helyiséghőmérsékletnél fordított folyamat játszódik le, azaz kinyit a szelep, a radiátor pedig felmelegszik, azaz a radiátor hőt ad le a környezetének.
A fent leírt folyamat biztosítja a fűtendő helyiségben az állandó hőmérsékletet.

A különböző gyártmányú termosztatikus fejeken lévő számokhoz általában a következő hőmérsékletek tartoznak:

  • 0-nál lehet elzárni a fűtővíz útját, de csak időszakosan. A termosztatikus radiátorszelepek feladata a lakások egyes helyiségeiben a hőmérséklet szabályozása, ezért a szelepek tökéletesen nem zárhatók el. Ha bármilyen okból radiátorát le kívánja szerelni, minden esetben – az áztatási problémák elkerülése érdekében – kérje a fűtési rendszer ürítését is.
  • * jelnél fagyveszély elkerülése (távfűtött, lakótelepi lakásoknál nincs jelentősége, ilyen üzemállapot a lakásokban általában nem érhető el, csak extrém esetben, pl. törött nyílászárók mellett).
  • 1-es és a 2-es jel esetében 18 °C - 20 °C közötti helyiséghőmérséklet biztosítása.
  • 2-es és 3-as jel esetén 20 °C - 22 °C közötti helyiséghőmérséklet biztosítása.
  • 4-es és 5-ös szelepállásnál 24 °C feletti helyiséghőmérséklet biztosítása.


Fontos, hogy a fenti belső hőmérsékletek csak abban az esetben teljesülhetnek, ha a társasházzal kötött Üzemviteli megállapodásban ezen belső hőmérsékleti értékek eléréséhez szükséges hőmennyiség betáplálási igénye megfogalmazódott.

Hogyan is kell ezt értelmezni?

Ha az Üzemviteli megállapodásban folyamatos, épületszintű 22 °C átlaghőmérséklet biztosítása az igény, akkor korszerűsített, jól beszabályozott fűtési rendszert feltételezve 4-5-ös szelepállás mellett sem érhető el az adott helyiségben 24-28 °C belső hőmérséklet.

A fokozott légzárású, hőszigetelt műanyag nyílászárók mellett fontos a lakások megfelelő szellőztetése is, ezzel elkerülhető a magas páratartalom miatti páralecsapódás vagy az esetleges penészesedés. A szellőztetés legyen rövid ideig tartó és intenzív, azaz a nyílászárók teljes nyitásával, kereszthuzattal, kb. 5 perces időtartamban történjen. Szellőztetésnél javasolt a radiátor szelepfejet * vagy 0 jelzésre állítani, majd a szellőztetés befejezése után az eredeti, a jó közérzetet biztosító állásba visszahelyezni. A radiátor a kért léghőmérséklet eléréséig ebben az esetben teljes kapacitással működik, a beállított hőmérséklet elérése után pedig lekapcsol.

Ha valaki hosszú ideig nem tartózkodik a lakásban, az energiatakarékosság érdekében állítsa a termosztatikus fejet az 1-es, vagy a 2-es jelzésre. Ebben az esetben a lakásban csak akkor kapcsol be, azaz fűt a radiátor, ha a helyiség hőmérséklete 16-18 °C alá csökken.

Általánosságban elmondható, hogy korszerűsített, jól beszabályozott fűtési rendszerek esetében, ha a nyílászárók is megfelelő állapotúak, a lakásokban az egyes helyiségek hőmérséklete az épület hőtehetetlensége következtében nem csökken 18 °C alá.

A lakás egyes helyiségeire (szabvány szerint, zárt nyílászárók mellett) a tervezés szempontjából figyelembe veendő belső hőmérsékleti értékek az alábbiak:

  • Fürdőszoba 24 °C
  • Dolgozó- és gyerekszoba 22 °C
  • Nappali és étkező (alapbeállítás) 20 °C
  • Konyha, folyosó, műhely 18 °C

Nagyon fontos, hogy a termosztatikus szelepfej a környező levegő hőmérsékletét érzékeli, ezért ügyelni kell arra, hogy a szelepfej ne legyen eltakarva a levegő áramlása elől.

Nem javasolt

  • a szelepfejre semmit rátenni, ami a levegő áramlását akadályozza, gátolja;
  • a szelepfej elé függönyt helyezni, ami ugyancsak akadályozza a levegő szabad áramlását;
  • a radiátort szárítás céljából vizes ruhával letakarni, mert ezzel a hőleadása jelentősen lecsökken;
  • a radiátort és a termosztatikus fejet eltakarni, illetve utólag burkolattal ellátni.

 

Használati melegvízzel kapcsolatos műszaki kérdések

Mi a teendő, ha nem kellő hőfokú a melegvíz?

2005. évi XVIII. számú távhőszolgáltatásról szóló törvény értelmében és használati melegvíz (továbbiakban HMV) rendszere leegyszerűsítve két részből áll. Az egyik rész a hőközpont (szolgáltatói berendezés), amely társaságunk, a másik a hőközpontunkon túli rész (szekunder oldal), amely a lakóközösség tulajdonában és kezelésében van. A hőközponton kívüli rendszerek karbantartása, megfelelően beszabályozott, üzemkész állapotban tartása a lakóközösség feladata, hiszen a FŐTÁV csak ilyen rendszereken tud megfelelő minőségű távhőszolgáltatást nyújtani.

Az épületekben a HMV szolgáltatást a tulajdonosi közösséggel, mint Felhasználóval megkötött Közszolgáltatási Szerződés szerint nyújtjuk, amelynek mellékletét képező Üzemviteli Megállapodás tartalmazza a FELHASZNÁLÓ által megrendelt, az épületben tapasztalható átlagos, HMV-re vonatkozó hőmérsékletet. Társaságunk ezen hőfokértéknek megfelelő mennyiségű hőt biztosít az épületnek, annak melegvíz rendszerén. Szintén az üzemviteli megállapodás tartalmazza azt is, hogy a megrendelt HMV átlagos hőfokértékek ellenőrzése a lakóközösség képviseletének a feladata.

Teendő

Amennyiben a képviselő vagy hőszolgáltatási megbízott által tapasztalt hőmérsékletek átlaga a megrendelttől eltér, akkor ezt a képviselet bármikor jelezheti társaságunknak megadva az eltérés mértékét is, hogy szükség esetén a hőközponti szabályzó beállításain módosíthassunk. A képviselet a szabályzóállítás szükségességét jelezheti telefonos ügyfélszolgálatunkon a +36 1/700-7000 számon, illetve internetes ügyfélszolgálatunkon is.

Amennyiben a hőközpont megfelelően üzemel, de mégsem elég a melegvíz hőfoka, az alacsony hőfokú melegvizet nagy valószínűséggel az épület – szekunder oldali – saját hálózatán előforduló hiba, vélhetően beszabályozatlan melegvizes rendszer vagy eldugult cirkulációs vezeték, esetleg hibás szerelés vagy elromlott csaptelep okozza.

A hibafeltárás és annak végleges javítása érdekében ajánlatos tehát az épületben lévő HMV vezeték(ek) és szerelvényeik szakember általi teljes körű átvizsgálása, beszabályozása.