Költségosztó

A fűtési költségmegosztók feladata a lakóközösségen belül a fogyasztás, azaz a hőfelhasználás arányos díjfizetési lehetőségének biztosítása. 
A korábban elterjedt párologtatós költségmegosztók helyett ma már egyre több közösségben az elektronikus, két érzékelős, távleolvasható készülékek használatosak.
Az elektronikus, jeladós költségosztók legfőbb előnye a nagyobb pontosságon kívül a kényelmes leolvashatóság. Míg a párologtatós elven működő költségosztók esetében a leolvasás nagyobb lakóközösségek esetében több napig is eltarthat, miközben szükségszerűen minden lakásba be kell jutni a leolvasónak, addig a digitális, jeladóval felszerelt költségosztók leolvasása távolról, pl. lépcsőházból pár perc alatt megtörténhet a lakók zavarása és a nehézkes időpont-egyeztetések nélkül.
Ezek a készülékek két hőérzékelővel rendelkeznek. Az egyik érzékelő a fűtőtest felületi, a másik a radiátor közvetlen környezetében lévő levegő hőmérsékletét méri. Ebből következik, hogy akkor lép működésbe a készülék (regisztrál fogyasztást), ha a radiátor hőmérséklete magasabb a szoba levegőjének hőmérsékleténél.

A műszer által regisztrált és leolvasott értékekből, valamint a radiátorra jellemző teljesítmény adatból határozza meg a költségosztót üzemeltető és leolvasó szakcég a leadott hőmennyiségre vonatkozó arányszámot.
A radiátorok teljesítményének és a hozzá tartozó műszer azonosítójának rögzítése a költségosztó készülékek felszerelésekor történik.
Radiátorcsere esetén át kell szereltetni a költségosztót az új fűtőtestre, melyhez kérje képviselőjén keresztül a költségosztót üzemeltető cég szakemberének közreműködését. 
Fontos, hogy az átszereléskor az új radiátor teljesítményét is rögzíttetni kell, illetve egy elszámolási időszakon belüli radiátorcsere esetén a leolvasást is el kell végeztetni, amire csak a költségosztót üzemeltető cég munkatársának van jogosultsága.
Mint a nevében is benne van, a költségosztó nem egy fizikai mértékegységet mérő műszer, így azok nem is hitelesített, hitelesíthető eszközök, csak alkalmazási engedéllyel kell, hogy rendelkezzenek.
A költségosztó készülék egységeket regisztrál. Kiértékelésekor összeadják a lakásban található összes költségosztón leolvasott értéket – melyeket a radiátorokra jellemző adatokkal korrigáltak –, így meghatározható, hogy az adott lakásban az adott időszakban hány egység volt a fogyasztás. Ezek után az adott lakóházban (fűtési rendszeren belül) található összes épületrész (lakás/üzlet) fogyasztási egységét összegzik, így megállapítható, hogy hány egység fogyott az egész épületben az adott időszakban. Ebből számolják ki arányosítással (% számítás) az egyes lakásokra jutó díjszétosztási arányt, korrigálva a 157/2005(VII.15) Kormányrendelet 6. mellékletében előírt, az egyes helyiségekre adható korrekciós tényezőkkel és a fűtött légköbméterrel a felhasználói közösség által meghatározott mértékben.
Így mutatható ki, hogy az adott lakás hőfogyasztása hány százaléka az egész ház hőfogyasztásának. A leírtakból következik, hogy az adott időszakban egy egység csak utólag, a fenti módszerrel forintosítható.
A költségosztók akkor is mérnek, ha a radiátorszelepek „el vannak zárva". Mi ennek az oka?
Mint azt már a radiátorszelepek működésénél jeleztük, a szelepek feladata a szabályzás és nem a zárás, azaz a szelepek nem zárhatók el teljesen.  „Elzárt", azaz a legalacsonyabb állásba tekert szelep esetében a szelep fűtési strang (függőleges fűtési vezeték) felöli oldalán magasabb, a radiátor felöli oldalon alacsonyabb vízhőmérséklet van. A szeleptest két oldala között hőáramlás jön létre, mely – ha csak kis mértékben is de – megemeli a radiátorban lévő, a keringésből kizárt fűtővíz hőmérsékletét. A leírtak miatt, ha elzárt radiátorszelep mellett is jelentkezik fogyasztási egység a költségosztón, az nem a költségosztó hibája, hanem tényleges, bár nagyon kismértékű hőfogyasztás, melyet a költségosztó jelez is.
 
Az épületekben elterjedt költségosztók (a teljesség igénye nélkül)
Techem, ISTA, Cardware, Siemens
 
A TECHEM márkájú folyadékkristályos költségosztó kijelzőjén három adat felváltva jelenik meg. Az első számsor az aktuális mérőállást jelenti. Fűtési szezonban ez a szám folyamatosan nő a hőfogyasztás függvényében. A következő, amelynél a ceruza jel látható, az előző időszak hőfogyasztására jellemző arányszámot mutatja. A harmadik számsor, amely egy "n" karakterrel kezdődik, a költségmegosztó azonosító száma.
Ezen költségosztók felprogramozhatók a radiátor teljesítményével és a fogyasztás regisztrálásához már alkalmazzák a készülékek ezt az adatot is.

Az ISTA márkájú költségosztóknál a nyomógomb megnyomása után két érték olvasható le a kijelzőn. Az egyik az előző évi hőfogyasztásra jellemző fogyasztási egységszám, a másik pedig az aktuális időszakban a hőfogyasztásra jellemző egységszám, mely a hőfelhasználással arányosan folyamatosan növekszik.
Ezen készülékekbe nem programozzák fel a radiátor teljesítményeket, azokat az elszámoló program tárolja.
 
A folyadékkristályos költségosztó kijelzőjén típustól függően különböző információk jelennek meg. Ezekről a költségosztóhoz kapott tájékoztatókon olvashatnak bővebben. 
A felszerelt költségosztók – kiegészítő adatgyűjtők, adattovábbítók telepítésével – általában alkalmasak a havi leolvasásra, adattovábbításra. 
A havi leolvasással, adattovábbítással minden hónapban a fogyasztásarányos hődíjfizetés elérhetővé válik, nincs szükség utólagos elszámolásra.
A havi leolvasás lehetőségéről, költségeiről érdeklődjön a költségosztót üzemeltető cégnél.