Tájékoztatás a felújított vagy csak fűtéskorszerűsített épületekről

Az épületeken végzett korszerűsítés a teljes épület szintjén minden esetben hőenergia megtakarítást eredményez. Ez a megtakarítás viszont nem mindig jelenik meg minden fogyasztó, díjfizető számláján. Ennek több oka is lehet:
 
Hőfelhasználást befolyásoló tényező az épület fizikai adottsága.
 
1. Épület tájolása, illetve a lakás elhelyezkedése az épületben.
Költségosztók esetében a 2011. szeptember 1-jétől kötelezően alkalmazandó korrekciós tényezőket a 157/2005(VII.15) Kormányrendelet 6. melléklete tartalmazza, az  új szerződésekre vonatkozóan.
 
2. Nyílászárók minősége
A fűtési rendszer korszerűsítésével – bár ez az épület összes hőfogyasztásának csökkenésével jár –, egyes épületrészek, lakások hőfelhasználása növekedhet. Ennek több oka is lehet:

  • a lakók komfortérzete magasabb helyiséghőmérsékletet kíván;
  • a korábbiaknak megfelelően résnyire nyitva hagyott nyílászárók;
  • radiátorszelepek megfelelő használatának mellőzése;
  • rossz minőségű nyílászárók.

 
3. Határoló falak (födém, homlokzat) szigetelése
A nyílászáró cseréje önmagában is a hőenergia-felhasználás csökkenését eredményezi, de a panelépületek panelhézagjainak újratömítése is a fűtési költségek csökkenésével jár. A külső határoló felületek utólagos hőszigetelése, a nyílászárók cseréje magasabb beruházási költséget jelent, de ez a beruházás nagyobb hőenergia-megtakarítást eredményez. 
A várható megtakarítás – az elvégzett beruházástól függően – a tapasztalatok alapján 10-40 % körüli.
 
Második fontos tényező a szerelés, a kivitelezés szakszerűsége.

  • Egycsöves fűtési rendszer esetében
    • kis ellenállású, nagy áteresztő képességű radiátor szelepet;
    • alsó elzárónak gömbcsapot;
    • megfelelő méretű átkötő-szakasz meglétét vagy kiépítését;
    • kis ellenállású, nagy vízterű fűtőtestet igényel.
  • Kétcsöves fűtési rendszer esetében
    • felső elzárónak nagy ellenállású, kis áteresztő képességű, kettős beállítású radiátorszelepet;
    • alsó elzárónak torlót igényel a beszabályozhatóság érdekében.
    • A termosztatikus radiátorszelep érzékelő feje az előírt módon kerüljön felszerelésre. Javasolt beépítési mód elsősorban a vízszintes, másodsorban a fejjel lefelé állás. Ügyelni kell arra is, hogy működés közben a termosztatikus fej körül áramló levegőt ne akadályozza se bútor, se függöny.
      A fűtőtestek bekötő-vezetéki méretének csökkentése fűtési és/vagy zajpanaszt okozhat.

Jó tudni:
Ha két egymás melletti lakásban azonos szelepállítás mellett a hőfelhasználás jelentős eltérést mutat, annak oka lehet:

  • a nem megfelelő strangszabályozás, folyamatos szellőztetés, a véletlenszerűen nyitva felejtett, esetleg cserére, szigetelésre szoruló nyílászáró okozhat hőfogyasztás-növekedést az érintett lakásokban.
  • „Elzárt" radiátorszelep mellett is lesz hőfelhasználás az adott lakásban, hiszen a radiátoron kívül a lakáson átmenő függőleges vezetékek is adnak le hőt. A költségosztók kiértékelésénél figyelembe kell venni a 157/2005(VII.15) Kormányrendelet 6. mellékletében leírtakat.
  • Havonta, az adott időszak hőközpontban mért hőenergia-fogyasztását számlázzuk díjfizetőink felé.