A távfűtés története

Kr.e. I.sz. - C. Sergius Orata római lovag feltalálta a légfűtéses központi fűtési berendezést, rendszert. Hipokausztum
Kr.e. 13 - Pallio Vitrovius római építész megírja a „De architectura"-t, mely részletesen ismerteti a császári palotát fűtő hipokausztumot.
1322 - A legrégebbi „távfűtés" geotermikus hőforrások által egy francia faluban, Chaudes-Aigues Cantalban indul, s működik azóta is folyamatosan.

Chaudes-Aigues

 1480 körül - Leonardo da Vinci egyik rajzán a kapcsolt termelés legrégebbi formáját ábrázolja, a füstforgót, amely a hőlégturbinák és később a gázturbinák kifejlesztéséhez vezetett.
1653 - Sir Hugh Plat angol ügyvéd „ The Garden of Eden" című művében beszámol a saját maga által kifejlesztett gőztermelő berendezéséről, mely segítségével hővel látja el üvegházai féltett növényeit.
1700-as évek eleje - Forróvízzel működő központi fűtés az újkori Európában először Nagy Péter cár nyári palotájában működött.
1712 - Thomas Newcomen és John Calley megalkotta az első használható gőzgépet, mely segítségével egy bányát víztelenítettek órák alatt.
1716 - Különálló épületeket csővezetékkel összekötő távfűtést Svédországban alkalmaztak először.
1769 - Meleg levegős fűtés a Sanssouci palotában, Potsdamban.
1784 - James Watt saját lakásában gőzős központi fűtést létesített és felfedezte a radiátor ősét is.
1790-es évek - Meglehetősen gyakori volt, hogy angol gyárak külön kazánokat és földalatti csővezetékeket alkalmaztak, melyeknek hulladékhőjét közfürdők melegítésére használták.
1818 - Angliában a fűtött épületek és a fűtőrendszerek közti távolság már közel 270 méter.
1825 - Párizsban létesült forró-víz keringetésű távfűtési rendszer.
1853 - Az amerikai Haditengerészeti Akadémián, Annapolisban alkalmaztak először gőz alapú távhőszolgáltatást.
1877 - Az első, kereskedelmileg is sikeres távfűtési rendszert, mely 5 km volt, Lockportban hozta létre egy feltaláló és hidraulikus mérnök, Birdsill Holly, akit ezzel a modern távhőszolgáltatás atyjának tartanak.
1878 - Németországban, Svédországban higiéniai okokból kórházakat láttak el távhővel. Boston több lakóépületében már „távolról vezetett" meleg fűtötte a lakásokat.
1880 - Az USA legrégibb kereskedelmi távfűtési rendszere kezdte meg működését Denverben. Kanada első távenergia rendszere Londonban, Ontarioban jött létre, mellyel az egyetemi, kórházi és kormány komplexumokat látták el.
1882 - Elindult az első kapcsolt termelésű erőmű New Yorkban, továbbá márciusban beindult a new yorki távfűtés, az elsőként bekapcsolt fogyasztó a United Bank volt.
1883 - Kielben ipari erőmű hulladékhőjével láttak el lakóházakat.
1893 - Hamburgban létesül az első németországi fűtőerőmű.
1899 - Budapesten a távhőellátás kezdetének tekinthető, amkor üzembe helyezték azt a távfűtési rendszert, amely az Országházat látta el hővel. Hőtermelő központját, kazánházát a mai Balassi Bálint utcában helyezték el, az épülettől távol.

Országház

 

 

 

1900 - Távfűtőmű, gőz erőmű építése Drezdában, kimondottan a belváros kulcsfontosságú épületeinek hő- és áramellátására.
1903 - Szentpéterváron létesül távfűtőrendszer, de az első kereskedelmi rendszert a Szovjetunióban, 1924-ben helyezik üzembe. Ez év szeptemberében Dániában, Fredriksbergben egy hulladékégető üzem látja el a kórházat és néhány önkormányzati épületet hővel, ehhez kapcsolódóan kezdődik el az országban távfűtés térhódítása, mely odáig vezet, hogy napjainkban a világon ott a legnagyobb mértékű a távfűtés kiépítettsége.
1918 - Az Országházhoz hasonló „távfűtés" létesül a Szent Gellért Gyógyszállóban.
1923 - Hollandiában üzembe helyezik az első közcélú távhőrendszert.
1924 - Winnipegben elindult az első kanadai kereskedelmi rendszer.
1925 - Koppenhágában új erőművet létesítenek, a régi kazánházakat a közcélú távhőszolgáltatás szolgálatába állítják.
1929 - A Várpalotai Erőmű technológiai célú gőzellátást biztosít a lignit ahidrálásához, tulajdonképpen ezt nevezhetjük a magyarországi távhőellátás „ősének".
1930 - Felépül a világ akkori legnagyobb távfűtéses épülete, az Empire State Building. Paraméterei: 85 emelet, 380 méteres magasság, 7.800 m2 alapterület, 1 millió m3 légtérfogat, mely utóbbi a teljes mai rákoskeresztúri távfűtéses lakótelep, 7.400 budapesti átlaglakás légtérfogatával egyezik meg. Izland fővárosában beindul a geotermikus távfűtési rendszer.
1932 - A világ legnagyobb fűtőműve, a 700 MW teljesítményű Kips Bay Station, New Yorkban. Ezzel egy időben, Svájcban demonstrációs céllal megépítik az első nagy fűtőművet Zürichben, mely a Műszaki Egyetemet látja el.
1945 után - Németországban az üzemanyaghiány miatt a távhő beruházások még inkább előtérbe kerülnek.
1948 - Svédországban az aszálynak köszönhetően a kapcsolt termelés és a távhőellátás is fejlesztésnek indul. Ennek köszönhetően mára már főként környezetbarát tüzelőanyag felhasználásából nyernek energiát.
1950-es évek - Iparvállalatok és erőművek „hulladékhővel" látnak el lakásokat. A Csepeli Vasmű 210, a Kőbányai Sörgyár 354 lakás távfűtését biztosította. A margitszigeti termálvíz-kutakból a hét néhány napján melegvízzel láttak el néhány száz lakást Újlipótvárosban. A városligeti kútból biztosították a MÁV-Kórház és az Izraelita Kórház melegvíz-ellátást.
1950 - Lakások ellátására hazánkban Almásfüzitőn létesült az első távhőszolgáltató rendszer, mely a timföldgyár hulladékhőjét hasznosította a gyár lakótelepének hőellátására.
1951-52 - A felépülő Dunaújvárost (akkori Sztálinvárost) a tőle 2 km-re lévő Dunai Vasmű hulladékhője révén látták el hőenergiával.
1952 - Helsinkiben is megkezdődik a távhőszolgáltatás.
1957-58 - A tömeges fővárosi távhőellátás kezdete. A XIII. kerületben a Révész utcai Erőmű, a XI. kerületben a Kelenföldi Erőmű lát el lakótelepeket távhővel.
1960 - Július 1-jén megalakul a FŐTÁM, a FŐTÁV elődje. Dániában ekkor fejlesztettek ki először előszigetelt távhőcsövet.
1961 - Bécsben elkezdik az első közcélú távfűtőmű építését.
1966 - A FŐTÁV átveszi az ipari fogyasztók ellátásának nagy részét, a vállalat új neve 28 éven át „Fővárosi Távfűtő Művek".
1970 - Az első geotermikus távfűtő rendszer kezdi meg működését Franciaországban, Melunban.
1971 - Budapesten felépült a távfűtött 886 lakásos „Faluház", amely azóta is az ország legnagyobb lakóépülete.
1974 - Izland fővárosában, Reykjavíkban a távfűtött lakások aránya több mint 98%-os, el is nevezték a „füst és kémények nélküli városnak".
1977-1981 - Felépül az Észak-budai Fűtőmű kéménye, amely 200 méter magas és azóta is Budapest legmagasabb építménye.
1978 - Vancouverben üzembe helyeztek egy kéttonnás toronyórát, melyet távhővel hajtottak meg.
1981 - Moszkvában a lakások távfűtéssel való ellátottsága 99%-os. 
1984-85 - Megépül a Gellért-hegy alatti alagútban a Krisztinaváros és a Vár ellátását biztonságosabbá tevő vezetékpár.
1992 - A FŐTÁV a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába került.
1994 - Június 1-jével a Fővárosi Távfűtő Művek, új névvel – Budapesti Távhőszolgáltató Rt. – fővárosi tulajdonú részvénytársasággá alakult.
1996 - Marstalban, Dániában a megújuló energiák távhőcélú hasznosításának példájaként egy 8.000 m2-es napkollektor „segíti" a település hőellátását.
2002 - Megvalósult az első gázmotoros kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés a FŐTÁV Rózsakerti fűtőművében. Dániában, a marstali naperőművet tovább bővítették 19.000 m2-re, mellyel a világ eddigi legnagyobb ilyen létesítményévé válik.
2008 - Kezdetét veszi a távhővel ellátott lakások fűtéskorszerűsítése.
2009 - Befejeződik az óbudai Faluház energetikai korszerűsítése, amelynek részeként az épület tetejére 1.500 m2-nyi napkollektor is telepítésre került.

Faluház

2010 - 50 éves a FŐTÁV.

2011 - A FŐTÁV Zrt. vezetése új stratégia mentén kezdte el működését, melynek három legfontosabb alappillére az olcsó hőbeszerzés, a hatékony működés és a piacbővítés lett.

2012 -A stratégia révén keletkezett megtakarítás egy részét a FŐTÁV visszaadta fogyasztóinak, ennek köszönhetően Budapesten hosszú idők óta először nem nőtt, hanem csökkent a lakossági távhőszolgáltatás alapdíja elsőként 2012. júliusától 10 százalékkal. A társaságnál megkezdődött a saját előállítású modul hőközpontok központosított gyártása, 2012-ben 74 db hőközpontot építettünk, újítottunk fel részben vagy cseréltünk teljes egészében. Ezzel párhuzamosan elkezdődött a távfelügyeleti rendszer kiépítésének első szakasza. A Rákoskeresztúri Fűtőműben a szintetikus gázkeverék tüzelés megvalósítása mellett a fajlagos tüzelőanyag-felhasználás csökkentése érdekében kiépítésre került a füstgáz hőhasznosítás is, ami a kéményen távozó hő egy részének hasznosítása révén növeli az egységnyi tüzelőanyagból kinyerhető hasznos hő mennyiségét, ezáltal is csökkentve a hőtermelési költségeket. Év végére befejeződtek az ÖKOPlusz Program pályázati és kivitelezési feladatai. A pályázat célja a távfűtött épületek fűtésrendszerének korszerűsítése, szabályozhatósága és mérhetővé tétele volt.

2013 -A kormányhatározatnak megfelelően 2013. januárjától az alapdíj és a hődíj is további 10 százalékkal lett kevesebb, majd november 1-jétől újabb 11,1%-kal csökkent. Az utolsó negyedévében befejeződött a távfelügyeleti rendszer kiépítésének első üteme, aminek eredményeként kialakításra kerül a diszpécser központ, illetve 700 db hőközpont távfelügyelet alá került, a teljes körű kialakítás további 3x900 hőközponttal 2017. év végéig folytatódik.

2014 -Szakminisztériumi rendelet alapján 2014-ben október 1-jétől a lakossági felhasználóknak további 3,3%-kal kellett kevesebbet fizetni a távhőszolgáltatásért. A harmadik negyedévben elkezdődött a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. nagyszabású projektje, melynek során új, stratégiai távhővezeték kiépítésével kötik össze az Újpesti és az Újpalotai Távhőkörzetet. Az így kialakított észak-pesti távhőrendszerben fokozottan hasznosítható az FKF Nonprofit Zrt. Fővárosi Hulladékhasznosító Művében elégetett kommunális hulladékból nyert olcsóbb hőenerga. A mintegy 5 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően csökken a FŐTÁV Zrt. földgázfüggősége, és nő az ellátás biztonsága. A fejlesztés eredményeként évente közel 20.000 tonnával csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása. Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program részeként indult és az EU által támogatott projekt 2015-ben zárul.