Kéménymentes Belváros konferencia

Kerületi önkormányzatoknak tartott konferenciát a Főtáv június 5-án és 6-án a Kéménymentes belváros nevű projektről. A társaság és a Főtáv-Komfort Kft. vezetői részletesen beszéltek a környezetbarát beruházásról és a jövőbeni fejlesztésekről.

A távhő kényelmes, biztonságos és környezetbarát – foglalta össze Mitnyan György, a FŐTÁV Zrt. vezérigazgatója a távfűtés lényegét a társaság 2018. június 5-én kezdődött kétnapos konferenciáján. A környezetvédelmi világnapon elhangzott bevezető előadásában elmondta:célunk, hogy Budapest felzárkózzon az európai életminőségi rangsorokat vezető városokhoz a távfűtés terén is. A vezérigazgató Bécset említette követendő példaként a budapesti kerületi önkormányzatok szakemberei előtt. A Kéménymentes belváros program lényege a távfűtési rendszer korszerűsítése: a hőkörzetek összekötése, a belső városrészek, az V., a VI., a VII., a VIII. kerület közintézményeinek, majd társasházainak rákapcsolása a kialakított egységes hálózatra, amelybe 2030-ig a város beépítendő rozsdaövezeteit is bevonnák. – Ennek megvalósításával Budapest elfelejtheti a szmogriadót – szögezte le Mitnyan György. Hozzátette: a fejlesztés nem áll meg: a Főtáv folyamatosan megújuló tízéves stratégiája szerint előbb a III. kerületben, majd Kőbányán biomassza fűtőmű épül, a moduláris hőközpont-gyártással és a teljes körű távfelügyeleti rendszer két éven belüli bevezetésével még vonzóbb lesz a távhőszolgáltatás.

Bondar Klára, a FŐTÁV Zrt. jogi és igazgatási főosztályvezetője a konferencián szólt az európai uniós és a hazai jogrendszer szükséges összehangolásáról, valamint arról, hogy Magyarországon előbb-utóbb arról is dönteni kell, hogy a hazai építőipari beruházók számára kötelezővé teszik-e a távfűtéshez csatlakozást, vagy adókedvezményekkel, netán büntetőadókkal ösztönzik-e az EU-irányelveknek megfelelően környezetbarát fűtési-hűtési módot.

Orbán Tibor, a vállalat műszaki vezérigazgató-helyettese részletesen ismertette a hőgyűrű kiépítésének a menetét. Elsőként a távhő nélküli pesti belvárost és ennek részeként a budapesti városházát kötik össze az Erzsébet hídon át Dél-Budával, majd a későbbiekben Észak-Budát az Árpád hídon át Észak-Pesttel, a tervezett Galvani híd építésétől függően pedig Csepelt, Soroksárt Kelenfölddel és Kispesttel. Új „zöld” hőforrásokat terveznek bevonni: így a már említett helyszíneken, a III. kerületben és Kőbányán két biomassza fűtőművet építenek, s ha a főváros megépíti a második hulladék-égetőművet is, annak hőenergiáját is hasznosítani fogják. Tervbe vették hét szivattyúállomás létesítését, de a műjégpálya berendezéseinek a továbbfejlesztésével a városligeti intézmények hűtési szolgáltatásának megvalósítását is, hosszabb távon pedig egy kispesti geotermikus hőforrás kialakítását. Egy váralagúti vezetékpár kiépítésével később a Fő utcai fogyasztók is csatlakozhatnának a hálózathoz. A Főtáv a következő években jelentősen, 200 megawattal bővíti az eladott hőteljesítmény mennyiségét.

Kovács Lajos, a Főtáv-Komfort Kft. ügyvezetője előadásában aláhúzta: a távvezérelt hőközpontokat a nap 24 órájában felügyelik (Budapesten jelenleg több mint 4000 hőközpont található), ez lehetővé teszi a gyors, egy napon belüli hibaelhárítást. A Főtáv-Komfort Kft. által gyártott új hőközpontok uniós szabvány szerinti minősítéssel rendelkeznek, ezzel teljesen egyedülállóak a piacon – fejtette ki az ügyvezető.