Zöld FŐTÁV

1. A távfűtés előnyei

A távhőszolgáltatás nem csak kényelmesebb és olcsóbb, sőt biztonságosabb megoldás, mint az egyedi fűtés, hanem környezetkímélőbb is.

A hideg idő beálltával felforrósodnak a radiátorok, és ezt mindannyian természetesnek vesszük. Bele sem gondolunk, mennyi időt és energiát takarítunk meg, természetesnek tartjuk a kényelmet, amit a távhő biztosít:

  • a folyamatos szolgáltatás biztonságát,
  • az alacsony karbantartási és javítási költségeknek köszönhetően az egyedi fűtéshez képest alacsonyabb az üzemeltetési költséget,
  • korszerű rendszer kialakítása esetén az egyedi szabályozhatóságot.

A távfűtéshez illetve a melegvíz előállításhoz szükséges hő nagy hatásfokú fűtőművekben, erőművekben kerül előállításra, melyek – a számítógép által vezérelt optimális égésnek köszönhetően – kevesebb légszennyező anyagot és szén-dioxidot bocsátanak ki az egyéni fűtési módokhoz képest. Ezeknek a hőtermelő berendezéseknek a szennyezőanyag kibocsátásai rendszeresen méréssel ellenőrzésre kerülnek.

További előny, hogy a távhőtermelés során keletkező légszennyező anyagok a sűrűn lakott területektől távolabb, nagy magasságban kerülnek kibocsátásra, azaz a káros anyagok kibocsátásának területi eloszlása kedvezőbb és a végenergia-felhasználásra vetített emisszió alacsonyabb, mint az egyedi megoldások esetén. A távhő alkalmazásával a káros anyagok emelkedő koncentrációjából eredő humán-egészségügyi és gazdasági károk, valamint az azok utólagos elhárításához szükséges költségek is csökkenthetők.

A hazai távhőszolgáltatáshoz szükséges hő közel fele -  a fővárosban ez az arány 76%  - olyan erőművekben kerül előállításra, melyek egyszerre termelnek villamos energiát és hőt. Ennek köszönhetően fajlagosan kevesebb tüzelőanyagra van szükség ezen erőforrások előállításához, mintha külön kerülnének megtermelésre.

Nem elhanyagolható a biztonság sem. Évente több, mint 600 esetben kell az egyedi fűtést használók esetében szén-monoxid mérgezéshez kivonulni a Katasztrófavédelem munkatársainak. Ebből számos eset kórházi kezeléssel, de sajnos több esetben halálozással jár a mérgezés. A régi, nem megfelelően karbantartott tüzelő berendezések okozzák a legtöbb szén-monoxid mérgezést. Távfűtéses lakásban nem kell félni a szén-monoxid mérgezéstől, hiszen a lakótérben nincs tüzelőberendezés.

A légszennyezés hatásai, forrása

A légszennyezettség az egyik legjelentősebb egészségügyi kockázati tényező, szív- és érrendszeri betegségeket, daganatos elváltozásokat, légúti megbetegedéseket, valamint a magzatokban és gyermekekben fejlődési rendellenességet okozhat.

Az elmúlt években elkészített országos légszennyező anyag kibocsátási leltárok adataiból kiderül, hogy napjainkban a kisméretű szállópor kibocsátásának több mint 80%-áért a lakossági fűtés a felelős. A fűtési időszakban rendszeresen alakul ki olyan légszennyezettségi helyzet, mely miatt szmogriadót szükséges elrendelni.

Mitől „ZÖLD a FŐTÁV"?

  • A FŐTÁV Nonprofit Zrt. gáztüzeléssel állítja elő a távhőszolgáltatáshoz szükséges hőt, mellyel kevesebb szennyezőanyagot bocsát ki, mint az egyéb fűtési módok. Az egészségügyi szempontból legveszélyesebbnek tekintett kisméretű részecske kibocsátás elhanyagolható.
  • Folyamatosan növeli a megújuló energiaforrásokból származó hő mennyiségét, mellyel további kibocsátás csökkenést tud elérni a hőigények zavartalan biztosítása mellett.
  • A megújuló energiák növekvő használatával csökkenteni tudja a nem megújuló, fosszilis energia felhasználását, és ezzel a szén-dioxid kibocsátását.
  • A FŐTÁV Nonprofit Zrt. minden tevékenysége ellenőrzés alatt áll, a környezetvédelmi engedélyek, rendszeres hatósági ellenőrzések és független, akkreditált laboratóriumok által végeztetett mérések garantálják a jogszabályi előírásoknak történő megfelelést.
  • Társaságunk folyamatosan törekszik energiahatékonyságának növelésére, melynek érdekében Energiagazdálkodási irányítási rendszert tart fenn.
  • Olyan szolgáltatást javító beruházások, karbantartások valósulnak meg, melyek a környezet megóvását szolgálják (pl. megújuló energiaforrások bevonása a távhőszolgáltatásba, energiahatékonysági távhőfejlesztések végrehajtása, hőkooperációs rendszer kialakítása stb.).

 

2. Hogyan lehet még kevesebb a távhő számla?

Szigetelés

A lakások külső szigetelése, valamint a nyílászárók cseréje sokat segít azon, hogy télen a lakás fűtésére felhasznált hő ne távozzon a lakásból a környezetbe, nyáron pedig a lakás felmelegedését gátolja. Egy átlagos panelépület homlokzatának hőátbocsátása 8-10 cm vastag szigeteléssel kb. a negyedére csökkenthető, így komoly megtakarítás érhető el télen a fűtési, nyáron pedig a klimatizálásra fordított költségekben.

Az épület fűtési (szekunder) rendszerének karbantartása

A távhővel ellátott épületekben a távhőszolgáltatás a hőközpontig tart. A hőközponttól a radiátorokig, illetve a melegvíz csapokig tartó szekunder rendszer karbantartása, korszerűsítése a lakóközösség feladata. A távhőszolgáltató hiába tartja karban az általa üzemeltetett vezetékeket és a hőközpontokat, ha az épületek tulajdonában lévő gépészeti rendszerekre nem fordítanak kellő figyelmet. Egy felújított, vagy megfelelően karbantartott gépészeti rendszer energiavesztesége nagyban csökken, így a fizetendő díjak is mérséklődnek.

A fűtési rendszer szabályozhatóvá tétele

A lakótelepi lakásokkal kapcsolatosan kialakult sztereotípia, miszerint a túlfűtött lakás hőmérsékletét csak a kitárt ablakokkal lehet szabályozni, már a múlté. Minden távhőszolgáltatásban érintett épületben lehetőség van a szabályozhatóság kiépítésére. A radiátorok szabályozhatóvá tételével minden helyiségben saját hőkomfortunknak megfelelően tudjuk beállítani a kívánt hőmérsékletet. Ezzel nem csak a felhasznált hő mennyisége csökken drasztikusan, de a távhő számlán szereplő összeg, valamint a távhőszolgáltatáshoz kapcsolódó környezeti kibocsátások is.

Ha a fűtési rendszer átesett a korszerűsítésen és a radiátorokra felszerelték a szabályozókat, akkor éljünk az ezek adta lehetőségekkel! Nem kell minden helyiségben állandóan 24 foknak lennie. A szobák hőmérsékletét igazítsuk szokásainkhoz és csak azt a helyiséget fűtsük, ahol többet tartózkodunk. Ha hosszabb ideig távol vagyunk otthonunktól, lejjebb tekerhetjük a fűtést, az üres lakás nem igényli az állandó magas hőmérsékletet. A nyugodt és pihentető alváshoz is az alacsonyabb hőmérséklet ajánlott.

A fűtési szezon végén ne felejtse el a maximum értékre tekerni a szabályozó szelepet! Ezzel megelőzhető az úgynevezett letapadás, ami a szelep cseréjét teheti szükségessé, továbbá fűtésindításkor az elzárt, majd a működő fűtési rendszerre rányitott radiátorok okozta levegősödés, ami rontja a fűtés hatásfokát.

Takarékoskodjunk a melegvízzel

A víz érték. A csökkentett melegvíz felhasználással két legyet üthetünk egy csapásra, nem csak az előállításához szükséges hőenergiát takarítjuk meg, de a víz felhasználásunkat is csökkentjük. Ügyeljünk rá, hogy ne csöpögjenek a csapok, illetve kerüljük az indokolatlan melegvíz használatot, ne folyassuk feleslegesen a csapokat.

Alig van víznyomás vagy nem elég a víz?

A használati melegvíz rendszer korszerűsítése javítja a szolgáltatás minőségét, de sokszor a csap szűrőjének egyszerű vízkőmentesítése is segíthet. A csapok végen található szűrőt minimum negyedévente áztassuk vízkőoldóba, vagy ecetbe. A vízköves szűrő csökkenti a víznyomást. Hasznos és olcsó eszköz még az úgynevezett víztakarékos perlátor (csapokra szerelhető vízsugár szabályozó), amivel akár harmadára csökkenthetjük a felhasznált víz mennyiségét.

Milyen gyakran kell szellőztetni a távfűtéses lakásokban?

A fűtési szezonban különösen ügyelni kell a lakások megfelelő szellőztetésére, mert így elkerülhető a belső térben megtalálható légszennyező anyagok feldúsulása és a lakók által elhasznált oxigén is pótolható. A hidegben, illetve télen – a kevesebb szellőztetés miatt – a lakás levegőjében felhalmozódik a szén-dioxid, egyéb szennyező anyagok és a vízpára, ami a lehűlt falakon és ablakokon lecsapódik a fal nedvesedését, penészedését előidézve.

A hideg időben rövid ideig tartó intenzív szellőztetés ajánlatos, így a falak és bútorok nem hűlnek le, a lakás hőmérsékletét gyorsan vissza tudjuk állítani. A megfelelő levegőminőség elérése érdekében érdemes naponta legalább kétszer átszellőztetni a lakást.

 

3. Honnan jön a meleg?

A távhőszolgáltatásban a meghatározó energiahordozó a földgáz, országos szinten 71% a részesedése. A felhasznált energiahordozók több mint 25 %-a megújuló energiaforrás, azaz biomassza, geotermikus és napenergia, valamint az anyagában nem hasznosítható hulladék elégetéséből származó energia.

Megújuló energiaforrások használatával kevesebb földgázt (vagy egyéb tüzelőanyagot) kell eltüzelni a szükséges hő előállítása céljából, mellyel szén-dioxid és egyéb légszennyező anyagok kibocsátását lehet csökkenteni.

Magyarország egyetlen kommunális hulladékhasznosító műve a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Nonprofit Zrt. üzemeltetésében Rákospalotán működik, és a FŐTÁV Nonprofit Zrt-vel kialakított együttműködés keretében biztosít hőenergiát a távhőszolgáltatás részére.

A hulladékhasznosításból származó hő átvételi mennyiségének növelése érdekében a 2015 nyarán befejeződött beruházás eredményeképpen az Észak-Pesti és Újpalotai hőkörzetek összes fogyasztásának az ¼-ed részét teszi ki a hulladékhasznosításból származó hő és hozzávetőlegesen 22.000 Észak-Pesti és Újpalotai lakás számára biztosít európai szintű távhő-ellátást.

A projekt eredményeként a hulladékhasznosítás energetikai hatásfoka több mint 10 százalékkal nőtt, miközben légszennyező anyagok kibocsátása évente 20-30 ezer tonnával csökken, ugyanakkor a fővárosi távhőellátás földgázfüggősége mérséklődött.

Jó érzés tudni, hogy otthonunk kényelmes melege nemcsak hatékony és gazdaságos, de korszerű és környezetbarát technológiával érhető el.

 

4. Modern és innovatív – a távfűtés jövője

A FŐTÁV Nonprofit Zrt. folyamatosan törekszik arra, hogy még környezetkímélőbb, és energiahatékonyabb módon tudjon hőenergiát szolgáltatni fogyasztói részére. Ennek megvalósítása érdekében Főváros szerte olyan nagy beruházásokat hajt végre, melyekkel

  • csökkentheti a távvezetékeken keletkező hő-, és vízveszteségeket,
  • a kazánokból távozó füstgáz hőtartalmának hasznosításával csökkenti az igényelt hőenergia előállításához szükséges földgáz felhasználást, és ezzel évente kb. 1 000 tonnával csökkenti a szén-dioxid kibocsátást is,
  • lehetőséget ad arra, hogy minél több fogyasztó élvezhesse a környezetbarát és biztonságos távhőszolgáltatás előnyeit,
  • földgázkiváltó alternatívaként növeli a megújuló energia hasznosításából (elsősorban az energetikai hulladékhasznosításból, valamint a geotermiából) származó hő mennyiségét a távhő-ellátásban, és a szigetszerű távhő körzetek összekötésével biztosítja a környezetbarát módon termelt hő minél nagyobb arányban történő felhasználását a rendszerben.